ORIENT Gyula: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története

Hármas kolligátum, mindhárom dedikált

Kategória:   dedikált, aláírt, számozott példányok

... ELADVA!

Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története. Írta dr. Orient Gyula
Hozzá tartozik:
1) dr. Orient Gyula: A szerzetes- és orvospapok kórházainak és gyógyszertárainak keletkezése Erdélyben. Klny.
2) dr. Orient Gyula: Erdély gyógyszerész-polgármesterei, szenátorai, országgyűlési képviselői és természetbuvárai. Klny.

Cluj-Kolozsvár, 1926. és 1933. "Minerva" Irodalmi és nyomdai Műintézet. 263 l; 24 l; 12 l. Könyvkötői jellegtelen, aranyozott gerincű félvászon kötésben - mindhárom eredeti papírboríték bekötve. Mindhárom mű szöveg közti fotókkal, ábrákkal gazdagon illusztrálva.
Mindhárom mű Prof. dr. Ilosvay Lajosnak dedikálva, az első kötet borítóján "Ilosvay" possessori bejegyzéssel. Szép állapotú, tiszta kötet.

Orient Gyula (Nagybocskó,1869 - Kolozsvár, 1940) gyógyszerész, orvos, orvostörténész. 1891-ben szerzett gyógyszerész oklevelet. Egy évig a Pázmány Péter Tudományegyetem kémiai intézetében dolgozott, majd Csetneken lett gyógyszerész. 1898-tól a kolozsvári egyetem kémiai intézetében volt gyakornok, majd tanársegéd. 1900-ban gyógyszerészdoktorrá avatták és 1906-ban orvosi diplomát szerzett. 1921-ben az orvosi kar biológiai és toxikológiai analízis tanszékére nevezték ki. Az ő gyűjteménye képezte alapját a kolozsvári Gyógyszerésztörténeti Múzeumnak.

Nagyilosvai Ilosvay Lajos (Dés, 1851 - Budapest, 1936) kémikus, egyetemi tanár, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, országgyűlési képviselő és államtitkár, 1914-től 1936-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke. Gyógyszerész diplomája után bölcsészeti doktorátust, később középiskolai tanári oklevelet szerzett. Néhány év tanársegédség után kiváló tudományos munkája elismeréseképpen hosszabb külföldi tanulmányútra küldték, melynek során Heidelbergben, Münchenben és Párizsban dolgozhatott neves szakemberek mellett. 1882-ban a József Műegyetem általános kémiai tanszékének élére került. Műegyetemi töretlen pályája évek alatt dékáni, majd 1900-tól 1903-ig rektori címhez vezetett. Jelentős szerepet játszott a kémiai oktatás fejlesztésében.